Dr.Domján Mihály - Mustármagok

Előszó

Az életre úgy tekintek, mint egy lehetőségre, hogy megtanuljak szeretni. Korábban nehezen tudtam megélni az életem, nem igazán tudtam örülni neki, annak ellenére, hogy már akkor is gyakorló keresztény voltam. Mára ez másként alakult. Erről szól a könyv. Rájöttem, hogy minden kapcsolat, helyzet, munka, nap, emlék mögött megbújik egy mustármag, egy isteni titok, egy örömteli ajándék. Igaz ez a nehézségekre, konfliktusokra, hiányokra és a megpróbáltatásokra is. Korábban nem tudtam ebben hinni, ezért csak harcoltam a sorsommal. Ma már hiszem és tudom, nincs másra szükségem, csak arra, hogy elfogadjam az életem adott helyzeteit, és hittel, imával megragadjam azt az Istent, aki a problémák mögé elrejtett nekem egy-egy örömteli mustármagot. Az évek alatt azt is megtanultam, hogy mindannyiunknak eljön az a pillanat az életében, amikor lehetőséget kap arra, hogy kiálljon önmagáért, és elkezdje megélni az életét. Ezt senki sem teheti meg helyettünk, mert ez a feladat csak ránk vár.

A könyvben nem tudok titkos praktikákat közölni, mert az élet sokkal egyszerűbb, mint ahogy azt bármelyikünk is gondolná. Ha egy embernek érdemes valakiért élnie, akkor megtalálta az életét, aki pedig még nem jutott el idáig, az csak vegetál. Szerintem nem elsősorban a külsődleges imádságokra van szükségünk, hanem arra a belső imára, amely a másokért való életet jelenti. A Szentlélek, ha kérjük Tőle, rá tud tenni minket a szeretet útjára, és élhetővé tudja tenni az életünket. Csak a Szentlélekre van szükségünk, a többi jön magától!

A könyv bátorító tanúságtételekre, gyógyító igékre és önismereti gyakorlatokra épül, tehát a megélt keresztény élet színtereit hivatott körbejárni. Olyan felnőtteknek írtam a könyvet, akik függetlenül attól, hogy melyik keresztény felekezethez is tartoznak, velem együtt bizonyos dolgokon már átmentek, de évtizedekig még az aktív kor szeretet-leckéit fogják tanulni. Az "ökumenikus" nyelvezetet azért választottam, mert szerintem nem az számít, hogy katolikus vagyok-e, református vagy baptista, hanem az, hogy akarok-e megbocsátani, akarok-e Jézus nevében mindenért hálát adni, akarom-e dicsőíteni az Urat, akarok-e megtanulni másokért élni, akarom-e a bűneimet Istennel rendezni, hiszek-e Isten jóságában, és legfőképp, akarom-e Jézussal megélni az életem, vagy sem. A könyvemben olyan "életszagú" szituációkat szerettem volna érinteni, amely a felekezetektől függetlenül az emberek többségét érintik.

A szeretet első foka általában a megértés: el lehet kezdeni figyelni a másikra, önmagamra, Istenre, az igékre, és átgondolni, mi is van velem. A megértésben való fejlődéshez Isten egy ajándékot adott az emberiségnek, amit pszichológiának hívunk. A könyvben ezt az eszközt is fel fogom használni, hogy reményeim szerint érthetőbben közöljem gondolataimat, és rá tudjak mutatni a "mustármagokra". Bár a pszichológusok tudnak segíteni az élhetőbb élet keresésében, az Istenhez való személyes odafordulást senki sem teheti meg helyettünk! Az Isten mellett való döntésünk egy személyes, bensőséges titok. Remélem a magam módján képes leszek ezt az utat kísérni, és mindenkit az Igenre biztatni. Igen, itt a Szentlélek, az Élet Lelke, aki arra vár, hogy teret adjunk Neki, rábízzuk az élettelenségeinket, és megújítsa azokat az Ő akarata szerint! Minden a javunkra válhat!

Vannak dolgaink, amelyekért tehetünk, és vannak mások, amiken nem tudunk változtatni. Bölcsességgel tudjuk megkülönböztetni ezeket. Bármi is legyen velünk, békés egyensúlyra van szükségünk mind az egyéni, mind a párkapcsolati szinten. A bűneink, a vágyaink, a munkánk sem kivétel ez alól. A Szentlélek élhetővé tudja tenni az életünket, és a közreműködésünkkel örömteli egyensúly alakulhat ki bennünk. Istenre van szükségünk! A Szentlélek itt van velünk, és semmilyen feltétele sincs annak, hogy odaforduljunk hozzá. Nekem sokat segített az a kérdés: "Mit csinálnál, ha tudnád, hogy csak pár éved van hátra?". Az a válaszom, hogy olyan életet szeretnék élni, amit lehet élvezni, amire jószívvel lehet visszagondolni, és ami majd másokban tovább fog élni. Ha a megélt élet lehetőségét keressük, akkor találkozni fogunk a Szentlélekkel, mert ő az élet! Ez az igazság!

A könyvben tematizálni próbáltam mind a társadalomban, mind pedig a saját életemben tapasztalható gyakori problémákat és szituációkat. Fejezetenként igyekeztem a tanúságtételeimmel, az igékkel (Szent István Társulat, Budapest, 1976.), és a tapasztalatokkal azt a bátorítást megadni a kedves Olvasónak, hogy elhiggye, az élet élhető, sőt egyre élhetőbb lesz, ha a Szentlélek által nekiindul megkeresni a falak, a hiányok és a veszekedések mögötti isteni, örömteli mustármagokat! Lazításként a könyvbe olyan ötleteket is beleírtam, amelyek arra irányulnának, hogy merj magadnak több örömöt megengedni, és kezdd el élvezni azt az életet, amit kaptál az Úrtól. Gyakorlatokkal is megfűszereztem az egyes fejezeteket, a könyv végére pedig három mellékletet írtam.

Önmagamról annyit szeretnék írni, hogy tizedik éve fogorvosként dolgozom. A munkám mellett elvégeztem levelező tagozaton a pszichológiát, majd családterápiát, később pedig tanácsadást kezdtem el tanulni. A fogorvosi munkám mellett a pszichológiát heti 5 órában szolgálatként végzem, mellette tanítok, felnőtteknek önkéntes, beszélgetős csoportot szervezek, és hetedik éve vagyok a vezetője a Mustármag Katolikus Ifjúsági Közösségnek. Részt vettem ezen kívül szervezetfejlesztésben, és önismereti csoport tartásában is.

A könyv születése olyan közösségi élmény volt számomra, amiért megérte végigjárnom az ismeretlen utat. Bár a munka mellett öt éven át küzdöttem a megírásával, mégsem ezt viszem magammal, hanem a "mi" élményt. A borító tervének problematikájától kezdve a belső bizonytalanságomig gyakorlatilag mindent meg tudtam osztani másokkal. Ez számomra az igazi csoda, ami meg is változtatta az életemet. Köszönöm mindazok szeretetét, türelmét, akik éveken keresztül elfogadtak engem a mustármagnyi hitemmel és az ötletemmel együtt!

A Szentléleknek ajánlom ezt a könyvet, és kérem, hogy "búvárként" vezessen el mindannyiunkat a szeretet mélységének kincseihez, és adja meg nekünk a hitet, hogy az élet tényleg megélhető, és tényleg minden a hasznunkra válhat! Jöjj Szentlélek!

2006.









Előszó Az életre úgy tekintek, mint egy lehetőségre, hogy megtanuljak szeretni. Korábban nehezen tudtam megélni az életem, nem igazán tudtam örülni neki, annak ellenére, hogy már akkor is gyakorló keresztény voltam. Mára ez másként alakult. Erről szól a könyv. Rájöttem, hogy minden kapcsolat, helyzet, munka, nap, emlék mögött megbújik egy mustármag, egy isteni titok, egy örömteli ajándék. Igaz ez a nehézségekre, konfliktusokra, hiányokra és a megpróbáltatásokra is. Korábban nem tudtam ebben hinni, ezért csak harcoltam a sorsommal. Ma már hiszem és tudom, nincs másra szükségem, csak arra, hogy elfogadjam az életem adott helyzeteit, és hittel, imával megragadjam azt az Istent, aki a problémák mögé elrejtett nekem egy-egy örömteli mustármagot. Az évek alatt azt is megtanultam, hogy mindannyiunknak eljön az a pillanat az életében, amikor lehetőséget kap arra, hogy kiálljon önmagáért, és elkezdje megélni az életét. Ezt senki sem teheti meg helyettünk, mert ez a feladat csak ránk vár. A könyvben nem tudok titkos praktikákat közölni, mert az élet sokkal egyszerűbb, mint ahogy azt bármelyikünk is gondolná. Ha egy embernek érdemes valakiért élnie, akkor megtalálta az életét, aki pedig még nem jutott el idáig, az csak vegetál. Szerintem nem elsősorban a külsődleges imádságokra van szükségünk, hanem arra a belső imára, amely a másokért való életet jelenti. A Szentlélek, ha kérjük Tőle, rá tud tenni minket a szeretet útjára, és élhetővé tudja tenni az életünket. Csak a Szentlélekre van szükségünk, a többi jön magától! A könyv bátorító tanúságtételekre, gyógyító igékre és önismereti gyakorlatokra épül, tehát a megélt keresztény élet színtereit hivatott körbejárni. Olyan felnőtteknek írtam a könyvet, akik függetlenül attól, hogy melyik keresztény felekezethez is tartoznak, velem együtt bizonyos dolgokon már átmentek, de évtizedekig még az aktív kor szeretet-leckéit fogják tanulni. Az "ökumenikus" nyelvezetet azért választottam, mert szerintem nem az számít, hogy katolikus vagyok-e, református vagy baptista, hanem az, hogy akarok-e megbocsátani, akarok-e Jézus nevében mindenért hálát adni, akarom-e dicsőíteni az Urat, akarok-e megtanulni másokért élni, akarom-e a bűneimet Istennel rendezni, hiszek-e Isten jóságában, és legfőképp, akarom-e Jézussal megélni az életem, vagy sem. A könyvemben olyan "életszagú" szituációkat szerettem volna érinteni, amely a felekezetektől függetlenül az emberek többségét érintik. A szeretet első foka általában a megértés: el lehet kezdeni figyelni a másikra, önmagamra, Istenre, az igékre, és átgondolni, mi is van velem. A megértésben való fejlődéshez Isten egy ajándékot adott az emberiségnek, amit pszichológiának hívunk. A könyvben ezt az eszközt is fel fogom használni, hogy reményeim szerint érthetőbben közöljem gondolataimat, és rá tudjak mutatni a "mustármagokra". Bár a pszichológusok tudnak segíteni az élhetőbb élet keresésében, az Istenhez való személyes odafordulást senki sem teheti meg helyettünk! Az Isten mellett való döntésünk egy személyes, bensőséges titok. Remélem a magam módján képes leszek ezt az utat kísérni, és mindenkit az Igenre biztatni. Igen, itt a Szentlélek, az Élet Lelke, aki arra vár, hogy teret adjunk Neki, rábízzuk az élettelenségeinket, és megújítsa azokat az Ő akarata szerint! Minden a javunkra válhat! Vannak dolgaink, amelyekért tehetünk, és vannak mások, amiken nem tudunk változtatni. Bölcsességgel tudjuk megkülönböztetni ezeket. Bármi is legyen velünk, békés egyensúlyra van szükségünk mind az egyéni, mind a párkapcsolati szinten. A bűneink, a vágyaink, a munkánk sem kivétel ez alól. A Szentlélek élhetővé tudja tenni az életünket, és a közreműködésünkkel örömteli egyensúly alakulhat ki bennünk. Istenre van szükségünk! A Szentlélek itt van velünk, és semmilyen feltétele sincs annak, hogy odaforduljunk hozzá. Nekem sokat segített az a kérdés: "Mit csinálnál, ha tudnád, hogy csak pár éved van hátra?". Az a válaszom, hogy olyan életet szeretnék élni, amit lehet élvezni, amire jószívvel lehet visszagondolni, és ami majd másokban tovább fog élni. Ha a megélt élet lehetőségét keressük, akkor találkozni fogunk a Szentlélekkel, mert ő az élet! Ez az igazság! A könyvben tematizálni próbáltam mind a társadalomban, mind pedig a saját életemben tapasztalható gyakori problémákat és szituációkat. Fejezetenként igyekeztem a tanúságtételeimmel, az igékkel (Szent István Társulat, Budapest, 1976.), és a tapasztalatokkal azt a bátorítást megadni a kedves Olvasónak, hogy elhiggye, az élet élhető, sőt egyre élhetőbb lesz, ha a Szentlélek által nekiindul megkeresni a falak, a hiányok és a veszekedések mögötti isteni, örömteli mustármagokat! Lazításként a könyvbe olyan ötleteket is beleírtam, amelyek arra irányulnának, hogy merj magadnak több örömöt megengedni, és kezdd el élvezni azt az életet, amit kaptál az Úrtól. Gyakorlatokkal is megfűszereztem az egyes fejezeteket, a könyv végére pedig három mellékletet írtam. Önmagamról annyit szeretnék írni, hogy tizedik éve fogorvosként dolgozom. A munkám mellett elvégeztem levelező tagozaton a pszichológiát, majd családterápiát, később pedig tanácsadást kezdtem el tanulni. A fogorvosi munkám mellett a pszichológiát heti 5 órában szolgálatként végzem, mellette tanítok, felnőtteknek önkéntes, beszélgetős csoportot szervezek, és hetedik éve vagyok a vezetője a Mustármag Katolikus Ifjúsági Közösségnek. Részt vettem ezen kívül szervezetfejlesztésben, és önismereti csoport tartásában is. A könyv születése olyan közösségi élmény volt számomra, amiért megérte végigjárnom az ismeretlen utat. Bár a munka mellett öt éven át küzdöttem a megírásával, mégsem ezt viszem magammal, hanem a "mi" élményt. A borító tervének problematikájától kezdve a belső bizonytalanságomig gyakorlatilag mindent meg tudtam osztani másokkal. Ez számomra az igazi csoda, ami meg is változtatta az életemet. Köszönöm mindazok szeretetét, türelmét, akik éveken keresztül elfogadtak engem a mustármagnyi hitemmel és az ötletemmel együtt! A Szentléleknek ajánlom ezt a könyvet, és kérem, hogy "búvárként" vezessen el mindannyiunkat a szeretet mélységének kincseihez, és adja meg nekünk a hitet, hogy az élet tényleg megélhető, és tényleg minden a hasznunkra válhat! Jöjj Szentlélek! 2006.